Aki szeretet nyújt feléd... az méltónak tart téged az érzelmeire. Léria Dipán Örökké Utána mennél gyalog is... csak egy percig még szeretne... ha az a perc örök lehetne. Elmondanád mindazt, amit a büszkeség elrejtett... hogy mindened ő... és akkor is ő volt, mikor még…

Éld meg a jelent! Mert a jövő még ki sem bontotta azt a tarisznyáját, amit számodra meglepetésként tartogat. Léria Dipán A híd Építs hidat, ha valaki a túlparton van, és el akarod érni. Jobb mint ezen a parton vesztegelve, valamilyen álmot remélni. Álmodozni arról, hogy mi volna ha a…

Éld úgy hogy tudd, minden pillanatban megváltozhat. Léria Dipán Úszik a gondolat Kékes ködben úszik a merengés a hegyeken... a gondolat tova száll... a madárfütty egy pillanatra a levegőben meg-meg áll... és elengedi a múltat az élet... aki azt hiszi végleg itt…

Néha felül kell vizsgálni az emlékeket... mert azoknak is lejár a szavatossági idejük. Léria Dipán A sivatag virága Ritkán nyílik virág a sivatag homokján, de ha nyílik, ámulatára jár az egész világ. Nézi az ezernyi apró fehér és színes csodát, azt, amit a természet a homokdűnék közé…

Néha tudomásul kell venni, hogy az ő életébe csak ennyi fért bele. Léria Dipán   Álmok Elfújta... először csak felkapta, és kicsit messzebb tette le az álmot, de hamar felvette, mert másik rejtekhelyet látott. El akarta dugni a világ elől... mert milyen álom az, ami másnak is…

Amikor az ember nem hibáztatja a saját hibái miatt a világot... akkor találja meg önmagát. Léria Dipán Amit gondolok Amit gondolok rólad... számomra az vagy. Nincs jövőd, nincsen múltad... csak vagy... mint földnek a legértékesebb képződménye, amit minden nap megcsodál az ember…

Fog ez bármit is számítani akkor, amikor vissza kell gondolnod az eltöltött idődre? Ér annyit hogy eszedbe jusson? Léria Dipán Esőcseppek Összecsendülnek az esőcseppek a fák és bokrok finom levelein, s míg tétován gurulnak alá, csókot lehel rájuk a szellő. Talán fáznának amikor…