Figyelj arra, mit teszel bele az életed szekerébe... mert azt mindig magaddal fogod vinni az úton. Léria Dipán Ne add Ne add olcsón magad... a legtöbb vagy. Az ki világgal szembeszáll és legyőzi azt. Te vagy a mosoly, a hang a kimondott szó. El ne felejtsd soha... hogy embernek…

Mint a mezőn a virágokat.... hagyd hogy az ember is saját maga legyen! Léria Dipán Hozzád Magamtól egészen hozzád-ig érek... és tőled mindig visszahoz a végtelen. Kezemben a pillanat... kezedben az életem. Fogjuk egymást.... tartjuk a fény felé... külön utakon haladva... így…

Attól... hogy nem beszélünk valamiről... az még ugyanúgy ott van. Az élet pedig időközönként fellebbenti róla a fátylat. Léria Dipán Csodálatos   Milyen csodálatos lehet minden. Add a szíved ha másod nincsen, mert van akinek éppen ez hiányzik. Semmi más nincsen, amire vágyik. Van valamid,…

Aki a saját életében nem talál szépséget, az a másikéban keresi a csúnyát. Léria Dipán Sírj Sírj egy kicsit, ha könnyed el tudja mosni a bánatod, ne érdekeljen hogy ki mit gondol, arcukat úgysem igazán láthatod. Ne érdekeljen senki, mert a saját világod te vagy, te vagy aki…

Minden erőmmel szeretni tudom azt, aki megpróbálja széppé tenni úgy az életemet, hogy közben érzem ahogyan szárnyal a lelkem. Léria Dipán Ünneplőben Ünneplőbe öltöztem. Nem kívül, belül. Ott ahol a lélek csendben megül, és álmodik a valóság ágán. Igen. Az életem fáján. Azon a…

A hazugság legtöbbször a sajnálat gúnyájában csenget. Léria Dipán Én soha Én soha nem akartam a mindent. Csupán egy ölelést, amiben benne van a világ, és álmodozva megpihen benne a valóság, Olyat, ami talán nem is akarja hogy valósággá váljon. Csak egyetlen örök pillanatot…