Az embert a vágyai viszik előre, és néha teszik tönkre.                                            Léria Dipán Valóságból   Az élet a valóságból néha el-elcsen... és eldugja előled ügyesen. Majd hagyja… hogy a fantázia képét rajzold a…

Hogy van az hogy meleg árad az ember kezéből, ha szeret valakit. Léria Dipán Valakié lenni Nem őt nem tudod elfelejteni, hanem azt a valakit... aki ameddig tartott... te voltál. Ahogy az életen végigvonultál, mint trónja felé a király... észre sem véve azt a sok embert, aki előtted…

A nagyság abban rejlik, hogy akkor is tudsz adni... ha nem érdemlik meg. Léria Dipán Soha   Én soha nem ítélkezem, és nem ítélek meg senkit. Ki mit tett, az önmagára világít, és neki a fénye. Boldog legyen, a saját fényességében. Léria Dipán

Valahol a szíved körül... ott lakik a lélek. Nem látható, nem fogható... mégis ott van... érzed. Léria Dipán Isten fia   Kicsi kápolna csendes homályában, térdre ereszkedik a nép, kezében subájával. Volt valaki, aki reményt adott, Isten fia. Élt… de talán már halott. Bíznak! Csendben!…

A karácsony fénye mindig mindenütt, mindenben ott van. Nem csak december 24-én, hanem minden szépségben, és minden szeretetben. Léria Dipán Díszeink   A lakás kitakarítva, és feldíszítve szépen. Mégis kevés az ember, akinek rend van a lelkében. Nem a lakás az igazi otthon, fázol benne…