Merj valaminek érte nyúlni... és meglátod, eléd tárja a világ.

Léria Dipán

Mosoly

Lassan sompolyog a mosoly... még kicsit kelleti magát,
hiszen nemrég vette fel újra, az ünneplő ruhát.
Azt a ruhát, amiben az érzelmet várja... 
azt a jelenést, ami az életéből a rossz dolgot kizárja.
Idáig a gondolat volt rajta... 
ami a szépséget előle sokszor eltakarta.
Milyen durva néha a gondolat szőtte ruha... 
az ember benne sokszor nem életének ura.
De amikor a szív öltözteti fel... 
az olyan, mint a világ... amii mindenkit átölel.

Léria Dipán