Az ember először mindig a saját álmaiba szerelmes, amit rávetít a másikra. Ha a másik hasonlít az álmaira, akkor együtt maradnak. Ha nem, akkor csalódás a vége. 

Léria Dipán

Szeretsz-e akkor még

Lehullnak a szirmaim lassan az őszi zúzmarában,
és hervadtan fogod látni leveleim a köd homályában...
mond... szeretsz-e akkor még?
Mindenemet megtépázza a jeges északi szél,
és aszott kóróvá érlel a fagy, csúnyává tesz a tél...
mond... szeretsz-e akkor még?
Nem lesz új tavasz, melyben sudáran új életre kelthetsz,
és te más virággal fogod akkor már beültetni a kerted...
mond... szeretsz-e akkor még?
Vagy tova libbent a tavaszi napsugár minden régi szépet,
és új virágok, pillangók fosztják meg a tavalyi emléket...
mond... szeretsz-e akkor még?
Léria Dipán