Az élet egy kis fantáziával... egészen különös tud lenni.

Léria Dipán

Nem sietek

Nem sietek feléd... várom hogy lassan érjen ide a pillanat,

amit a gondolatomban a márciusi szél simogat,

és a nap fénye áldást szór rája.

Mintha a tavasznak most születne a bája,

és még öltöztetné a természet, hogy szebb legyen a ruhája.

Öltöztetem a pillanatban én is a gondolatom,

hogy amikor hozzád ér, és félve odaadom, láthasd a fényét.

Hiszen amit beragyog, az adja meg igazi értékét.

Ha a gondolat csak szürke, és nem ragyog be semmit,

ellehet engedni... menjen... és vigye amit elvitt.

Léria Dipán