Tó akarj lenni, ami állandóan ottmarad, ne folyó, ami gyorsan továbbszalad.

Léria Dipán

Ha rád talál

Kézen fog, és elindul olykor veled az élet... nem siet,

nehogy szokatlan legyen neked, hogy te vagy aki éled.

Idáig csak voltál... érzések nélkül, bambán utadon állva,

néha csak csendben... magányosan... semmire sem várva.

Azt sem tudtad, mire jó a lét,

míg egy földi álom fel nem kapott,

és veled táncot járva a fényben... az egekig nem ért.

Léria Dipán