Csak azt engedi el könnyen az ember... aki nem volt igazán fontos neki.
Léria Dipán

Az érzelem lüktetése

Vannak varázslatos pillanatok, amik akkor is ottmaradnak,

ha az idő tovább áll.

Nem viheti magával... nem adod oda... bármit is csinál.

A tiéd. Megéled újra, és újra...

nem számít hogy az életednek már csak a múltja.

Nem mehet nélküled tovább... nem lehet más az útja.

Érzed a szíve ütemes verését,

a kezedben érzed kezének lüktetését...

és tartod a semmit...

amit az érzelem egybeforrasztott, és az idő el nem vitt,

a szív pedig újból legyőzi az ész érveit...

a pillanat megint otthagyott magából valamit.

Léria Dipán