Nem drágát szeretnék… hanem szerény eredetit.

 Léria Dipán

Nekem adott az Isten

Azt hittem mindenem van, és napjaimat büszkén éltem,

mint ki úgy sétál a nyíló réten,

hogy nem kéri a fűszáltól hogy hozzá érjen.

S míg egy pillanatra téged látni engedett,

megváltozott amit láttam,

pedig nem adott vihart, és nem küldött felleget.

Csak engedte látni a fűszálon csillogó harmatot,

ami azelőtt is mindig ott volt,

s amit szemem mégsem láthatott.

Hallottam mint zümmög boldogan a sok bogár,

mint csobban a víz, a barlangot elhagyván.

Megláttam hogy amim idáig volt, abban nem volt semmim sem,

s hogy legyen valamim, csendben nekem adott téged az Isten.

Léria Dipán