Lehet kincsed, lehet palotád...
de boldog csak azzal tudsz lenni...
akinek a lelkébe belesimul a lelked.
Léria Dipán
Nem bánom
Én nem bánom hogy szerettelek.
Hogy állandóan kékben úsztak a fellegek,
és bármilyen zordak is voltak,
én nem láttam őket másnak, csak egy fura foltnak.
Én nem bánom hogy szerettelek.
Hogy láttam ahogy a világ beleremeg,
és a bánat összeesik csendben.
Nem élt meg mellettem,
és ez így volt rendben.
Vállalom, hogy szép volt az utam melletted,
és a világ csodája volt, ha a szemed rám nevetett.
Hogy ma már együtt nem vagyunk,
abban én is biztosan hibás vagyok.
És ahogyan a múltunk képei előttem sokszor leperegnek,
hidd el, nem bánom hogy szerettelek.
Léria Dipán
