Az ember egy olyan furcsán megalkotott szerkezet, aminek 90%-a nem a jelenben él... hanem mindig egy másik jenről álmodik.
Léria Dipán
Tartom
Még tartom a kezemben a kezedet,
és nem engedem, hogy az idő velünk tovább lépjen.
Kell hogy a jelen itt időzzön a reményen,
és ne engedje közénk a boldogtalanságot.
Csak egy pillanatig fogd még a kezem,
csak addig, ameddig ez a pillanat múlt marad,
és ott lehetünk a jövőben…
s ami árthatott volna… látjuk eltűnőben.
Léria Dipán
