Engedd szállni

Engedd szállni a felhők között az álmodat,

hogy a nap fénye megvilágosíthassa a vágyadat.

Mert amit nem ér a sugár, csak a földön marad,

és feloszlatja lassanként a hajnali pirkadat.

Feloszlatja anélkül, hogy valóság lehetne belőle.

Hiába nyúlnál utána, már elment feledőbe.

Tudom… megütheted magad ameddig szállsz a vágyaid után,

és ha ismét földet érsz körbenézel furcsán...

talán szállni még egyszer nem is nagyon tudnál.

De felemel a földről hogy volt valami amiért éltél,

ami után vágyva semmitől sem féltél.

Talán szálltadban összetört a szárnyad,

de ha eltűnik szívedből majd minden bánat,

hidd el, sokkal erősebb szárnyad fog nőni,

amivel fel fogsz könnyen a felhőkig érni.

Léria Dipán