Az bukik a legnagyobbat...
aki a büszkeség szemüvegén át nézi az utat.
Léria Dipán
A világunk
Felvette a mező nyárra minden ékét...
piros pipacs fodroztatja a széllel szirmainak szélét.
Szárba szökken mind az, amire azt mondják... ó az csak gaz.
Nem igaz! Növénye ő is a világnak,
akkor is, ha az emberek belőle hasznot nem látnak.
Magas les az, az ugráló szöcskének,
kirándulópálya a hangyának, lepke özönnek.
Milyen furán gondol az ember,
semmis neki az, miben haszonra nem lel.
Pedig ha egyszer pusztulna a világ,
az ember lenne benne, ki nem élne tovább.
Léria Dipán
