Az idő megmutatja  a történetek igazi arcát is.

Léria Dipán

Pálca, és törése

Talán ha az ember is csak egy teremtett lénye lenne a világnak,

olyan,

mint ahogyan élete van a virágnak,

ő sem tenne másként.

Nem kívánná hogy pálcával a gondolatában járjék.

Nem csak hogy járna, de a pálca törésén esze sem állna.

Mert mi is a pálca a saját szemedben?

Valakit bántani úgy, hogy közben szemed sem rebbenjen.

Nem is tudod sokszor az ő igazi mivoltát,

csupán nem szívelhetted valamilyen dolgát.

Ezért az élet pálcáját a kezedbe fogtad,

és a rosszat gondolatban, és tettben is kiosztottad.

Pedig te sem vagy más, mint kicsi virága a hatalmas rétnek,

akit körbedongnak néha a legyek, és a méhek.

Léria Dipán