Az idő megmutatja a történetek igazi arcát is.
Léria Dipán
Pálca, és törése
Talán ha az ember is csak egy teremtett lénye lenne a világnak,
olyan,
mint ahogyan élete van a virágnak,
ő sem tenne másként.
Nem kívánná hogy pálcával a gondolatában járjék.
Nem csak hogy járna, de a pálca törésén esze sem állna.
Mert mi is a pálca a saját szemedben?
Valakit bántani úgy, hogy közben szemed sem rebbenjen.
Nem is tudod sokszor az ő igazi mivoltát,
csupán nem szívelhetted valamilyen dolgát.
Ezért az élet pálcáját a kezedbe fogtad,
és a rosszat gondolatban, és tettben is kiosztottad.
Pedig te sem vagy más, mint kicsi virága a hatalmas rétnek,
akit körbedongnak néha a legyek, és a méhek.
Léria Dipán