A büszkeség az a kavics...
amiben sok ember elbotlik
Léria Dipán
Ünnep van
Ünnep van ha látlak. Ha a szemedben szikrái gyúlnak a mának,
amelyek tüzet csiholnak a holnapban.
Mint a lemenő nap az alkonyatban amit megcsodál mindenki aki arra jár.
és a pici felhők az aranyló égbolton táncot járnak.
Eltűnik ilyenkor a bánat.
Csupán a csend és a béke honol...
a fák ágán talán hernyó araszol...
és az esti csendben minden álmodni készül.
Olyan a világ, mint amikor a szemedben a fény ül.
Csodáját hinti a világra, és boldoggá teszi azt, aki látja.
De jó, hogy rád találtam.
De jó hogy éppen akkor ott voltál... amikor én is arra jártam.
Léria Dipán
