Semmi nem elérhetetlen. Csak van olyan amiért nem éri meg küzdeni.
Sziklába zárt szerelem
Borzongat az érzés, ahogy szeretlek.
Ahogyan vágyom az érintésre, hogy hozzád érhessek,
és az érintés kiegyenlíti bennünk az energiát.
és mintha mind a kettőnkben eggyé válna egy hatalmas élőlény... az univerzum lélegzik.
Ekkor együtt vagyunk a világ.
Az, amiből ha egyszer minden tovaszáll,
akkor is itt marad örökre...
Mintha örökké lenne az, ami működne,
mert itt hagyta magát a föld légterében.
A virágok szirmaiban, a fák levelében,
és ha ők elenyésznek, megtartja a varázslatot a föld,
melybe a halandó világunkat a víz bemossa,
és haladtában megállítja egy szikla.
A kalcit tartja benne vissza,
és egy borsónyi cseppkőben újra ott él az érzelem,
amit kettőnkből örökre alkotott a végtelen.
A sziklába zárt szerelem.
Milyen szép az érzelemvilágban élni, kedvesem.
Léria Dipán
