Aki nem alkot semmit, annak az esze mindig össze-vissza kódorog.
Léria Dipán
Porban
Nem tudtam volna megfogni,
pedig érte nyúltam.
Szerettem, és vágytam rá
Tisztogattam
vártam, hogy újra felragyog
de csak porosabb lett, mikor elhagyott.
Nem tudtam volna megfogni…
pedig érte nyúltam
azóta is kísért fájón még a múltam.
Itt jön velem porba hulltan
és én áldom így is nyomorultan…
egyre csak mondom… érte nyúltam…
és a porba én is belehulltam.
Léria Dipán
