Az emberi lélek egy olyan virág, ami sokszor befelé nyílik.
Léria Dipán
Benne vagy
Minden lélegzetemben benne vagy, és mint a világ valója
áramolsz bennem.
Nem tudom hogy élhettem addig ameddig csak valami voltál,
Talán azért mert nem tudtam milyen lenne ha lennél,
nem ismerve a világ illatát, melyet az asztalomra tennél.
Igen... van íze és illata a világnak, amit sokan hiába is vágynának.
Ezt a fajta ízt és illatot, csak érezni lehet, mert nem kívülről van...
belülről járja át a lényedet.
Belülről járja, és ott is marad.
Így adod ide nekem minden lélegzeteddel magadat.
Léria Dipán
