Minden ember azt látja igazként mások életében, amit ő a sajátjában megtesz.
Léria Dipán
átszik a fény
Játszik a fény a fák alatt, ahogy az éjjelt kergeti a pirkadat,
Még álmosan, kéjesen nyújtózik a világ, még száján érzi egy másik száj csókját, amire álmában is mosollyal válaszol.
A csiga lassan hűvösre araszol, és szétteríti palástját a hajnal.
A csend... szimfóniát ír a madárdallal.
Léria Dipán
