Tiszteld a másik akaratát... és várd el... hogy ő is tisztelje a tiedet.
Léria Dipán
Múltak… korok… emlékek.
Elvitte őket az idő, ostorozza az emlékezet.
S te ki ma úgy érzed nevedet dicsőség faragta,
nem tudod hogy fejfád gyászos lesz-e, vagy fény ragyogtatja.
Biztos csak az, mint tenger árja...
hol felemel, hol maga alá gyűr a történelmi gálya.
Léria Dipán
