Az ember eltemetgeti magában a múltat, és minél többet eltemet, annál csendesebben éli a jövőt.
Amikor a kezeimmel már nem érlek el, a lelkemmel foglak átölelni,
mely talán sok embernek fura ködfátyolként fog tündökölni,
de te tudni fogod hogy ez csupán egy érdekes ruha rajtam,
ami neked enged engem érezni, és nem látja aki számára meghaltam.
Léria Dipán
