Vannak utak, amiről az ember a semmibe téved.
Léria Dipán
Ha egyszer
Ha egyszer elfelejteném hogy mennyire szeretlek téged,
ne mond akkor azt nekem, hogy... megígérted.
Ha eltudlak feledni, akkor én már a valóságtól messze járok,
Csak nézz mélyen a szemembe akkor... csendben...
és csak annyit mondj nekem... jól van... rendben.
Ölelj szorosan magadhoz, hiszen az út, amire akkor lépek...
messze visz, de az ölelésedben semmitől sem félek.
Ott lesz velem mindig, és amit abban a világban látok...
segíti az utolsó ölelésed... hidd el...bármerre is járok.
Léria Dipán
