A fiatal szem azt látja, amit mutatsz. Az öreg szem azt is meglátja, amit el akarsz titkolni.

Léria Dipán

Kutatlak

Kutatlak. Nem az emlékeim, hanem a valóság határai között.

A lehetőségben...

ahol a világ hozzám, engem pedig hozzád üldözött.

Mint űzött vadak a tisztás szélén...

úgy álltál te, és úgy álltam én, az érzelmeink mélyén.

Milyen mélyen voltunk, és milyen magasra repültünk...

szárnyak nélkül is egymásba érkeztünk.

Egymást fogva az élet szédítő táncában, táncoltunk...

kavarogva... hol mélyen, hol pedig a magasban kanyarodva.

Ez életünk tánca...

és ha egyszer eltűnik varázsa, akkor is megtartja az emlékezet.

Mint tudós a csodáját... azt, ami csak az övé... amit felfedezett.

Léria Dipán