Szilveszter

Nézem a lassú gyöngyöt a pohárban...
nem siet, lassú a homályban.
Mintha tudná, hogy nehéz kívánság, amivel az éjjelt járja,
nem szabad sietni,
messze még az éjfél tája.
Súlyos teherként a gondolatot cipeli...
embert találni,
akihez ezt a kívánságot viheti.
Nagybetűs embert a kicsi életben,
aki a fényt tartja, és nem fél odaadni a kezedbe.
Tudja, hogy mindenki kezében a fény ott ragyog,
s ha másnak oda tudják adni, attól lehetnek boldogok.
Különben csak van... pislákol a fénye,
de mint a pezsgő buboréka,
elszáll a kívánságok éjjelében.

Léria Dipán

Szilveszterkor

Ha volna a világnak még ezer csodája... 
és járhatnának az emberek mindegyik bámulatára
ha nem szűnne meg a csodák varázsa...
mert kívánni lehet nem csak az év utolsó napjára...
amit tova vihet az élet, én ezeket kívánnám néked.
- Szeress mindig... és szeressenek téged,
mert a szeret az, ami a szívedbe teszi a szépséget.
- Gondolkozz... és a gondolataid legyenek bölcsek...
de soha ne törjék meg a hallgatásra való csöndet.
- Élj szeretve... de essél néha szerelembe...
mert a szerelemvirág szépen nyitja szirmait a lelkedben.
- Álmodj... merj álmodni... merj nézni a végtelenbe...
és szeresd, aki álmait látja meg a két szemedben.
Ne csak ma... hanem az év minden napján,
hiszen ünnep mindegyik a maga módján.
Adj magadból mindennap valami szépet ...
Ez az én kívánságom 2018-ra néked.
B U É K
Léria Dipán

Szilveszterre

Megnéztem jó előre, mit mond mára a fáma,
hogy mi legyen éjjel, és mi legyen vacsorára.
Fellapoztam az írást, kérdeztem a bölcset,
és meghallgattam mint mondták... a csöndet.
Így készülök most a szilveszterre, 
hogy jó legyen az életnek velem jövőre.
Vettem lencsét, főztem disznót, 
és nem sepertem ki a piszkot.
Nem terítettem mosottat és szennyest,
nehogy jövőre akasszák a kedvest.
Piros bugyit vettem, mert azt mondja az írás,
jövőre ettől lesz jó, a szexualitás.
Pezsgőt bontok, hogy gyöngyözzön az élet,
Boldog Új Évet Kívánok vele néked.
Léria Dipán