Sokszor csak azért sírunk vissza a múltból egy-egy emléket, mert azt nem volt ideje tönkretenni az időnek.

Léria Dipán

Tavaszi ábránd

Magadat adni oda valakinek, a legdrágább dolog amit adhattál.
Nem évek, napok, holnapok, számok, hanem a gondolatok,
amiben mindvégig ottmaradtál.
A gondolat olyan fény, mint a nap fénye a föld egén...
átformálja a jelent...és láttatja azt, amit szeretnél.
Megy... halad... és ami utána ott marad, az lesz a tegnap,
az semmi más csupán emlék.
S te a holnapot kérnéd, de a mai napot benne újra élnéd... 
amiben odaadja magát... újra... és újra... ezt szeretnéd.

Léria Dipán