Aki önszántából választja az egyedüllétet... soha nem lesz olyan magányos... mint akit társaság vesz körül.
Léria Dipán

Álmodom

Szép az égbolt messzesége, amit veled álmodom.

Milyen különös álomvilág... melyhez olyan közel van a valóság,

mint kézhez a virág melyért érte nyúlok, és bele simítom az arcomba,

miközben  illata szétárad bennem.

És már nem is a virág a fontos...

csak a gondolat... mely felrepít... forgat...
és szemedből rám ragyog odafentről az összes csillag
Léria Dipán