Nem küzdök olyanért, aki nem akar az enyém lenni.

Léria Dipán

Sorsunk

Az élet lépcsőjén ide-oda járunk, és hogy mit látunk,

attól függ hányadik fokán állunk.

Aki legalul áll, az csupán a többi lépcsőt látja,

és kevés kilátása lesz a lépcső feletti tájra.

Aki középen jár, az már ismeri a lentet,

s vágyik arra, hogy kerülhessen feljebb.

Aki fellépett az utolsó fokra, elé tárul az igazi csoda.

Az is lehet hogy amit lát, az csupán a semmi,

ilyenkor tanácsos sokkal tovább menni.

Aki gyáva, az visszamegy a lépcső legalsó fokára,

és sopánkodva mond szitkot a saját sorsára.

Léria Dipán