Az élet olyan, mint egy minden jóval megrakott bőségkosár, ami elhalad melletted.
Annyi a tiéd belőle, amennyit van bátorságod elvenni róla.
Ha üres marad a kezed, akkor a rossz, önként tesz bele.
Ha tele van, akkor amit a rossz adna... lepereg róla.
Léria Dipán
Mosoly
Lassan sompolyog a mosoly... még kicsit kelleti magát,
hiszen nemrég vette fel újra, az ünneplő ruhát.
Azt a ruhát, amiben az érzelmet várja...
azt a jelenést, ami az életéből a rossz dolgokat kizárja.
Idáig a gondolat volt rajta...
ami a szépséget előle sokszor eltakarta.
Milyen durva néha a gondolat szőtte ruha...
az ember benne sokszor nem életének ura.
De amikor a szív öltözteti fel...
az olyan, mint a világ... ami mindenkit átölel.
Léria Dipán
