Hiába bontasz vitorlát olyan vízen, ahol már szélcsend van.
Léria Dipán
Felépítelek
Felépítelek magamban ezerszer, újra és újra.
Akkor is ha zeng felettem az élet háborúja,
és szívemet két kezében tartva,
nem engedi megdobbanni a világ.
Mit tudja ő hogy mi a láng ami odabenn éget,
ami összegyűjti egy másik emberből a szépet,
és elraktározza saját magában.
A szívében, az álmai vágyában,
hogy együtt éljen lénye azzal akit szeret.
Akit… ha nem érdemli akkor is dédelget
titkos vággyal szó nélkül csendben.
Aki olyan, hogy bele tud halni az ember.
Léria Dipán
