Az álmainkból sokat tova visz a szél... de a legszebbeket a lelkünk elrejti magában.
Léria Dipán
Nem sietek
Nem sietek feléd... várom hogy lassan érjen ide a pillanat,
amit a gondolatomban a márciusi szél simogat,
és a nap fénye áldást szór rája.
és még öltöztetné a természet, hogy szebb legyen a ruhája.
Öltöztetem a pillanatban én is a gondolatom,
hogy amikor hozzád ér, és félve odaadom, láthasd a fényét.
Hiszen amit beragyog, az adja meg igazi értékét.
Ha a gondolat csak szürke, és nem ragyog be semmit,
el lehet engedni... menjen... és vigye amit elvitt.
Léria Dipán
