Amit a bántó akasztana rád, az az ő ruhája. Nem kell magadra venned.
Léria Dipán
Nézlek
Nézlek... miközben elhaladnak előttem az utcai képek...
Vajon jól látlak? Vajon látsz?
Vagy az egész életünk egy fura tánc, amit kísér egy érdekesen furcsa dallam.
Talán csak én hallom... talán csak én hordom magamban?
Nézlek... nézek utánad a csendben... és próbálom kitalálni merre mész,
és hova... meddig jutsz el életedben.
Léria Dipán
