Egy fiú megkérdezte az apjától

- Miért nem becsületesnek neveltél? Miért olyannak aki mindenkit félrevezet, és fenyeget?

- Azért, hogy meg tudd védeni magad.

Hallotta ezt egy öregember, és oda lépett hozzájuk.

- Én már öreg vagyok. Engem nyugodtan fenyegethetsz. Ha meghalok, hát meghalok. De te még fiatal vagy. Nézd meg, hogy a becstelen emberekhez hogyan viszonyúlnak a többiek. Nem szeretik. Hátat fordatínak neki. Vagyis hiába néz ő rájuk, egy idő után csak a hátukat látja. Ezt értheted képletesen. Mert az értelme az, hogy nem kellesz nekik. Nem szeretnek. Az emberek szeretete nélkül gyenge vagy. Egyedül vagy, és gyenge. Hiába kiabálsz, Hiába erősködsz, hiába fenyegetőzöl. Ameddig az érdekük ezt kívánja, úgy mutatják, hogy melletted vannak. De soha nem leszel olyan, mint akit szeretnek. És vigyázz! Az emberek gyűlölete süt. Mindig a bőrödön fogod érezni. Nem úgy mint a tüzet. Hanem úgy, mint aki mindennap veszít magából valamit. És az a senki aki marad, az soha nem lesz olyan erős, mint akit szeretnek. Akkor sem, ha az már olyan öreg és gyenge, hogy haldoklik.

Léria Dipán